Könyvajánló – Gombos László: A hidegháború és még harminc év

Gombos László: A hidegháború és még 30 év 

Szerintetek...

❓Mi a legpusztítóbb dolog a világon? 

Kevés rombolóbb van annál, mint amikor kegyetlen emberek mohó hatalomvágya párosul a dilettantizmussal. Talán még valami: ha a vallást használják arra, hogy tömegeket uszítsanak össze. Miért teszik mindezt? Pusztán a hatalomért. Egyetlen kiút létezik ezekből a világunkat ma is uraló destruktív tendenciákból: a demokrácia.  

De mi is a demokrácia? „A demokrácia olyan politikai rendszer, amely a népnek a közügyekben való részvételére épül. Olyan politikai rendszer, melyben a szuverén „nép”, tehát a társadalom összes, teljes jogú tagja – nem egyén, kis csoport vagy a hatalom bizonyos csoportja – igazgatja a közügyeket, beleértve a kormányzást is.” (Wikipédia)

Ez a könyv túl sok érzelmet hívott életre bennem, de a legkiemelkedőbb: az elkeseredés.

Elkeseredett vagyok, és dühös és tehetetlen, és félek.

Egyetlen könyvben van összeszedve megannyi bűn, amit néhány vezető követett el a hatalom megtartása érdekében, az egész emberiség ellen. Aljas gonosztevők, akik naggyá akartak válni, de végül ők is a földben porladnak el, mint megannyi ártatlan ember, akik kínok között lelték halálukat.

A kötet tömény és letaglózó. Szembesít azzal, hogy a Föld minden népét átitatták azzal a hittel, mely szerint gyengék és tehetetlenek – ezáltal pedig bármit megtehetnek velük. Ha kell, golyófogónak küldhetik őket plakátokról ismert gyengeelméjű vezetők harcaiba. Elvehetnek tőlük mindent, és ezekkel a tettekkel nem kell elszámolniuk. De a kötetben mindvégig ott bujkál a remény is, a békésen tüntető emberek zaja, azoké, akik nem hisznek a propagandának. Azoké, akik ki merik mondani, hogy nem áldozzák fel magukat mások miatt. Azoké, akik a békét választják a harcok helyett.

A könyvből kiviláglik, hogy leszűkítve a lényeget két nagyhatalom játszótere ez a bolygó. Mikor mondjuk már ki végre, hogy elég ebből?

Vajon mi a megoldás? Szabad-e hagynunk, hogy egy-egy vezetőnek titulált politikus éveken át döntéseket hozzon, vagy zavarjuk el őket a fenébe, de nagyon gyorsan?

A hidegháború jelenleg is zajlik, de csak azért, mert hagyjuk a vezetőknek. Nem csak te meg én, hanem azok az embertársaink, akik más országokban élnek. Az agymosás folyamatosan zajlik. Ahol harcra buzdítanak, ott végig kell gondolni, kinek a harcát akarják, hogy te vívd meg? Hogy lehet azt elhinni, hogy a „hazánkat kell megvédenünk”? A hazánk a Föld nevű bolygó, megannyi néppel, kik mind a testvéreink, megannyi állattal-növénnyel együtt, akikkel szimbiózisban élve alkotjuk az élővilágot. Pont. Nekem hiába mondja bárki, ragadjak fegyvert egy vezető kedvéért – kösz, de nem. Nem szolgálom ki más irányításmániáját.

Ahogy Gombos László is írta, a középiskolai tanulmányaim alatt a történelem oktatás a második világháború eseményeivel lényegében véget is ért. Érintőlegesen tanultunk a magyarok helyzetéről, a háború utáni eseményekről, de például a világ más részein továbbra is dúló harcokról nem. Viszont hogyan is tanulhattunk volna? Az ebben a könyvben felsorolt tények semmi esetre sem kerülhetnek be a közoktatás tananyagába. Miért nem? Mert mindig van valaki, akit ki kell szolgálnunk, és a múlt bűneiről nem beszélünk, sőt, titkosítjuk, megmásítjuk, kitöröljük – de ez nem csak magyar szokás. 

Nagyon bejött, ahogy Gombos László beleszőtte a saját véleményét, kritikáját a műbe, nem csupán a tények felsorolására szorítkozott. Ahogy a dilettáns vezetők hatalmukat fitogtató, ám nyomorba vezető döntéseit elemezte, azoknál a részeknél hangosan tapsoltam. Ahogy elemzi a vallás és a háborúk, népirtások kapcsolatát, ahogy beszél a máig érvényben lévő, Julius Ceasarnak tulajdonítható elvről (Divide et impera – Oszd meg és uralkodj!), folyamatosan azt éreztem: ennyire vakok volnánk mi, egyszerűnek mondott emberek? 

A válasz: ennyire! Azokban az országokban, ahol a demokrácia csupán látszólagos, senkinek sem érdeke, hogy felnyissa a szemünket. Gombos László viszont épp azt teszi ezzel a könyvével, források sokaságával alátámasztva, példákat állítva, elgondolkodtatva. Rengeteg kutatás, sok évnyi munka gyümölcse ez, amit leginkább a fiatalabb korosztálynak ajánlanék, mondjuk 16 éves kortól felfelé. Ők azok, akik ha feldogozzák a felmenőikbe égetett traumákat, ez a Föld egy sokkal élhetőbb, szeretettel és megértéssel teli hely lenne, ahol mindenki megérthetné végre, csakis együtt, a növényekkel, állatokkal együtt vagyunk képesek boldogan élni ezen a bolygón, vagy máshol. Hogy azt a rengeteg pénz nem fegyverekre, hanem az egész bolygót szolgáló kutatásokra kell fordítani. Hogy a szegénység felszámolható, csakis szándék kérdése. Ami számomra még üzenetként átjött, az nem más, hogy ne hagyjuk, hogy a tanuláshoz való jogunkat elvegyék. Minél többet tudunk, annál világosabban látjuk a múltunkat, és így jobbá tehetjük a jelent, egy csodásabb jövő érdekében. És miért említettem azt a mondandóm elején, hogy félek? Azért, mert (és ez nagyon fontos), nem testálhatjuk a tőlünk fiatalabbakra az egész munkát. Bizony, nekünk is el kell mozdulnunk egy másabb irányba, a tudatosság felé, mert a tudásunk egy másfajta, tiszta hatalom, melyet az elnyomók ellen használhatunk, akikre sokszor megmentőinkként gondolunk, és ha nem látunk tisztán, csak hosszú évek, évtizedek múlva derül ki az igazság – vagy annak egy szelete.

Nem szokásom a könyvekbe „firkálni”, de ezt bizony teleírtam, rajzoltam, cetliztem, karikáztam. Annyi dolgot megjelöltem amit fontosnak találtam, vagy ami új gondolatokat hívott bennem életre, hogy ezek elemezgetése sok időt fog még igénybe venni. Ez a kötet kiemelkedő helyet foglal el, nem csak a polcomon, hanem az asztalomon is, mert jó darabig képtelen leszek eltenni. Sok, általam kicsinek gondolt ország népe vitt végre nagy tetteket, és építette ki a demokráciát, ezeket a helyeket a könyvnek hála szeretném jobban megismerni, és lerombolni magamban a velük kapcsolatos hiedelmeimet.

 Külön köszönöm neki, hogy a nők szerepéről is ír a könyvben. Bizony, mi nők mások vagyunk, mint a férfiak, azonban ezt László sem hibaként említi, sőt.

Szóval ezer hála, a sok munkáért, a könyvért! És köszönöm a Smaragd Kiadónak, hogy megajándékoztak a kötettel!

Fülszöveg:

A szerző őszintén, néhol szenvedélyesen, de tényszerűen igyekszik elénk tárni a Hidegháború korszakát és az azt követő 30 évet. Egyéni látásmódja új megvilágításba helyezi ezt a történelmi korszakot. Bemutatja azokat a politikai és hatalmi játszmákat, amelyek korunk történelmét és emberek millióinak sorsát alakítják, amely segít megérteni a jelenkor gyors változásait, háborúit és a társadalmi törekvéseket.

A könyv nem csak azoknak készült, akik szeretik a történelmet, hanem mindenkinek, ezért a szerzője igyekezett úgy fogalmazni, hogy minden érdeklődő számára érthető legyen.

Beleolvasó:

https://smaragdkiado.hu/beleolvaso-gombos-laszlo-hideghaboru-es-meg-30-ev/

A kötet megvásárolható a Smaragd Kiadó webshopjában: 

https://smaragdkiado.hu/termek/gombos-laszlo-a-hideghaboru-es-meg-30-ev/

#smaragdkiadó #gomboslászló #ahidegháborúésmégharmincév #ismeretterjesztő #történelmi #ráébresztő #letaglózó #bknolvasmányai